2018. sze 10.

Kivezetésre kerül a nyári óraátállítás? Az óraátállítás gazdasági hatása!

írta: gazdasági guru
Kivezetésre kerül a nyári óraátállítás? Az óraátállítás gazdasági hatása!

Úgy tűnik, hogy a téli-nyári időszámítás nem csak idehaza borzolja a kedélyeket, de Európa-szerte kiemelt figyelmet vívott ki magának. A kérdéskör ugyanis akkorára duzzadt, hogy az Európai Bizottság kikérte a tagállamok, szervezetek és lakosok véleményét, majd ennek tükrében dönt a nyári időszámítás esetleges eltörléséről.

Ha így lesz – tehát kivezetésre kerül a nyári óraátállítás – az valószínűsíthetően az összes tagállamra nézve kötelező jellegű lesz. Mindez azt is jelenti, hogy nyaranta egy órával korábban sötétedik majd, tehát hozzávetőleg fél 9 környékén szükséges villanyt kapcsolnunk.

the-summer-time-changeover-2175397_640.jpg


Európai szinten az egyes tagállamokra vetítve a téli-nyári időszámítás előnyei eltérnek. A délebbre fekvő tagállamokban – ahol hozzávetőleg egyenlően oszlik el a napsütéses órák száma az év során – elenyésző az a gazdasági és élettani hatás, amit az óraátállítás jelent. (Mindez abból adódik, hogy ezek az államok közelebb helyezkednek el az Egyenlítőhöz.) Ezzel szemben az északabbra fekvő országokban komoly gazdasági megtakarítást és lélektani hatást mutatnak az óraátállítással kapcsolatban készült felmérések.


Mi köze az óraátállításnak a takarékossághoz?


Először is azt kell tisztáznunk, hogy az „eredeti” időszámítás, az a télinek nevezett periódus. Tehát, mielőtt nem kezdték el az órát ide-oda tologatni, addig egész évben a téli időszámítás volt az uralkodó. (Persze akkor még nem volt neve, hiszen csak egy számítási mód létezett.)


A nyári időszámítás betoldása az 1980-as években vált általánossá Európában. Az alapja pedig az volt, hogy az átlagember életritmusát igyekeztek a napsütéses órák számához igazítani, feltételezve azt, hogy a legtöbb ember reggel 6 és este 10 között van ébren.


A természetes fény jótékony hatásán túl a nyári időszámítás bevezetésében az is szerepet játszott, hogy a háztartásokban egy órával később szükséges így villanyt kapcsolni. Ez az egy óra takarékosság családokra lebontva talán nem tűnik mérvadónak, azonban magyarországi viszonylatban már évi 4-5 milliárd forintnyi megtakarítást jelent.

save-3451199_640.jpg

A nyári időszámítás következtében adódó gazdasági hatások mellett olyan előnyök is jelentkeznek, mint a szabadban töltött több idő, a természetes D vitamin, vagy a közlekedési balesetek csökkenése. Az Európai Bizottság döntésének tükrében tehát elképzelhető, hogy a soros óraátállítás lesz az utolsó. Ha pedig a kontinens döntéshozói így határoznak, mindez azt is jelenti, hogy Magyarországot igen érzékenyen fogja érinteni gazdaságilag.

Szólj hozzá

gazdaság