A brókerek a napi kereskedés során igen sok megbízást teljesítenek, néha azonban figyelmetlenségből nem az eredetileg tervezett paraméterek alapján viszik be a kereskedési rendszerekbe a tranzakciókat.

Előfordul, hogy a mennyiséget és az árat, vagy az adott instrumentum kódját cserélik fel, és máris kész a baj, a hibák akár a globális tőkepiaci mozgásokra is hatással lehetnek. Ezekből olvashatsz most válogatást a Financial Times összeállítása alapján amit a portfolio tett közzé.

1: A piaci kapitalizáció háromszorosára adott megbízást!

1997 szeptemberében egy bróker a londoni tőzsdén egy órán belül háromszor adott megbízást 989.529 darab Zeneca részvény vásárlására, a probléma csak az volt, hogy a megbízás értéke a gyógyszergyártó piaci értékének háromszorosa volt.

Szerencsére a megbízás nem teljesült, mivel a London Stock Exchange (LSE) a különös volument látva egyeztetett a brókercéggel. Kiderült, hogy a bróker a hatjegyű tőzsdei kódot (CUSIP) írta be a mennyiség rovatba. Az ügylet tehát nem jött létre, az LSE közbenjárása mintegy 60 millió fontos veszteségtől mentette meg a brókercéget.

 2: A Salomon Brothers egyik kereskedője 1998 októberben az "instant sell", vagyis "azonnali eladás" gombot nyomta meg véletlenül a könyökével!

Ennek köszönhetően a kereskedési rendszer 145-ször ismételte meg a bróker legutóbb bevitt megbízását. A rendszer 10.000 francia állampapírra szóló határidős kontraktust adott el, ez pedig a Matif, vagyis a francia derivatív piac napi forgalmának 10 százalékát adta aznap.

A francia állampapírok árfolyamát a bróker tévedése 1,4 százalékkal nyomta lejjebb. Okulva a hibából, a Matif rendszerén megszüntették az azonnali eladás gombot, és beépítettek egy Circuit Breaker nevű alkalmazást, ami szünetelteti a kereskedést, ha a szokásostól lényegesen eltérő megbízásokat észlel. Egy évvel később egyébként Angliában megismétlődött az eset, a bróker szintén rákönyökölt a billentyűzetre és 600-szor egymás után kötött Premier Oil részvényekben. A megbízások összvolumene az ötszöröse volt a szokásos napi forgalomnak.

3: A UBS brókere 1999 januárjában 2 perc leforgása alatt 190 milliárd svájci franknyi Roche részvényt vett majd adott el!

Miközben a vállalat piaci kapitalizációja csupán 130 milliárd frank volt a tranzakció idején. A kereskedő figyelmetlenségből 10 millió részvényre adott vételi megbízást, miközben a Roche-nak összesen nagyjából 7 millió darab részvénye volt.

4: A brit szoftvervállalat, az Autonomy legelőször akkor került a piaci szereplők fókuszába, amikor a Hewlett Packard vételi ajánlatot tett!

Ennek hatására több mint 75 százalékot emelkedtek a papírok napon belül. 2001 februárjában is hasonló emelkedést mutathattak volna a vállalat papírjai, ha a londoni tőzsde kereskedési rendszere nem akadályozott volna meg egy a szokásostól eltérő tranzakciót.

Egy bróker ugyanis megbízást adott Autonomy részvények vételére, mégpedig 8,1 milliárd font értékben, ez az Autonomy piaci kapitalizációjának többszöröse volt abban az időben. Ha a megbízás teljesült volna, az a londoni tőzsde történetének legnagyobb tranzakciója lett volna.

5: A Lehman Brothers egyik kereskedője 2001 májusában hatalmas turbulenciát okozott a londoni tőzsdén!

Miután a legnagyobb vállalatok (AstraZeneca, BP) részvényeinek eladásakor figyelmetlenségből 100-szoros volumeneket vitt be a kereskedési rendszerbe. Az angol tőzsdeindex az FTSE100 nap közben 120 pontot esett.

6: A UBS Warburg egyik kereskedője 2001 decemberben hibázott hatalmasat!

A bróker 16 Dentsu részvényt szeretett volna eladni 600 ezer jenes árfolyamon, ezzel szemben 610 ezer részvényt kínált 6 jenes áron. A tranzakció nagy részét sikerült semmissé tenni, de a UBS végül így is 64.915 darab részvényt adott el, ezeket pedig a "hivatalos" piaci áron kellett visszavenniük, ami a banknak mintegy 100 millió dolláros veszteséget okozott.

7: 2002 szeptemberében egy részvénykereskedő ismét a sokszor látott hibát követte el!

Felcserélte az ár és a mennyiség mezőket a kereskedési rendszerben. Csupán egy DAX-kontraktust kívánt eladni 5180 pontos árszinten, ezzel szemben hatalmas mennyiséget, 5180 kontraktusnyi DAX-ot adott el azonnali megbízással, limit nélkül. A piac hatalmas zuhanással reagált a megbízásra, a tőzsde azonban néhány órával később semmissé tette az esésben adott megbízások jelentős részét.

8: 2002 októberben a Bear Stearns üzletkötője 4 millió dollár helyett 4 milliárdnyi részvény eladására adott megbízást!

Mire a brókercégnél észrevették a hibát, addigra 600 millió dollár értékben szórtak ki részvényeket. A tranzakció komoly zuhanást hozott a világ vezető részvénypiacain, a Dow Jones index nap végére 183 pontos, vagyis közel 2,3 százalékos mínuszba került.

9: 2002 októberében egy londoni bróker határidős termékben szeretett volna megbízást adni, de véletlenül hibás árat adott meg!

Nem csak a brókerek, hanem az árjegyzők (market maker) is képesek jelentős árfolyamváltozásokat előidézni, amint azt a Ryanair részvényesei is megtapasztalhatták. Az árjegyző ugyanis 2002 októberben felcserélte a devizanemet, amelyben a légitársaság papírjait jegyzik, a tévedés hatására a londoni tőzsdén több mint 60 százalékot emelkedtek a Ryanair részvényei.

10: A Morgan Stanley 300 ezer dolláros büntetést fizetett egy brókere által még 2007-ben elkövetett hibáért!

Az üzletkötő 100 ezer darab részvényt kívánt eladni, azonban nem vette figyelembe, hogy a kereskedési rendszerben automatikusan 1000-es szorzó lett beállítva, vagyis az eredetileg 10,8 millió dolláros megbízásból 10,8 milliárdos lett. A hibára csak azután derült fény, miután már 875 millió dollárnyi értékpapírt eladtak.