A Kínai GDP-növekedés üteme az amerikai jelzálogpiaci válság előtt, 2007-ben 14,2% volt, azóta gyakorlatilag lefeleződött, 2017-re 6,8% -ra csökkent.

A Kínai gazdasági lassulás tehát egyértelmű és félreérthetetlen

Viszont azok a mutatók melyek a legtöbb ország gazdasági teljesítményét határozzák meg, jól működnek. A Tőzsdék alakulására, Kína esetében ez nem teljes mértékben igaz és ezért rengeteg mítosz kering ezzel kapcsolatban.

A legfontosabb igazság például, a kínai tőzsde legutóbbi visszaesésével kapcsolatos, amely az év eleje óta az értékének mintegy 20%-át elveszítette. Ez már úgynevezett bear (eső trend) piacnak mondható.

Általánosságban ez azt jelzi, hogy a gazdaság lassulóban van, ráadásul a kereskedelmi háború még tovább fokozza a GDP leamortizálódását.

Az Egyesült Államok és Kína kereskedelmi harca

A Kínai gazdasági lassulásra még rátett egy lapáttal Donald Trump. Augusztus 4.-én a tőle megszokott módon egy megjegyzést tett a jelenlegi amerikai elnök, miszerint a kínai részvények jelentős leértékelődése már jelzi, hogy Kínával szemben nyerésre állnak a kereskedelmi háborúban. 

Fontos kiemelni, hogy az Egyesült Államoktól eltérően a kínai részvénypiacnak kevés meghatározó kapcsolata van a reálgazdasággal. Bár részénykibocsátások az Egyesült Államok és Nyugat-Európa üzleti vállalkozásai részére történő tőkebevonásának elsődleges forrása, a kínai vállalkozások továbbra is inkább nagymértékben támaszkodnak a banki hitelezésre, sem minthogy a tőkebevonást részvénykibocsátással finanszírozzák. 

A McKinsey Global Institute tanulmánya szerint, a kínai üzleti befektetések közel háromnegyedét banki hitelekkel finanszírozzák, szemben az USA-val, ahol fordított a helyzet.

A tőzsde Kínában eléggé periférikusnak mondható

Piaci megfigyelések alapján, a Sanghaji Értéktőzsde forgalmának, közel 80%-át a kisbefektetők adják, ezzel ellentétben az USA-ban a forgalom közel 80-90%-át az intézményi befektetők generálják.

Tehát ennek következtében az amerikai részvénypiacok volatilitása közvetlen hatással van a reálgazdaságra az intézményi kereskedőkön és a nagybefektetőkön keresztül, míg Kínában ez pont az ellenkezője.

Érdekesség még, hogy 2015-ben már volt egy nagyobb összeomlás a kínai részvénypiacon, azóta pedig a kínai hatóságok folyamatosan szabályozzák a shortolást (árfolyam esésre nyitott spekulatív pozíció), ezzel is felborítva a Tőzsde egészséges piaci alapon történő működését.