Buborékról általánosságban akkor beszélünk, amikor egy adott pénzügyi, gazdasági vagy tőzsdei területen az árfolyamok elszakadnak a reálisnak vélt, valós értékektől és az áremelkedést főleg az emberi érzelmek által keltett mánia hajtja irreális magasságokba.

A buborékok jellemzően nem egyik napról a másikra alakulnak ki, hanem sokszor hosszú évek alatt fejlődnek, majd végül összeomlanak.Felismerésük igen nehéz, mivel legtöbbször utólag, a végső fázis után azonosíthatók.A történelem során jó néhány buborékkal lehetett találkozni, ezek közül itt van néhány jelentősebb, ami néha megrengette a világgazdaságot is.

A holland Tulipán mánia 
Az első legjelentősebb mániát a holland tulipánhagyma okozta, ami 1636-37 környékén érte el csúcspontját. A tulipán ami jellegzetes jelképe a holland kultúrának a XVI. század végén érkezett meg az országba a Török Birodalomból.A növény ritkasága és egzotikus szépsége azonnal rabul ejtette a holland vagyonos réteget, aki a tulipánokra igazi luxuscikk és státusz-szimbólumként tekintett.Nem is kellett sok idő hozzá, mindenki akart a tulipánból magának, így kezdetét vette az őrület. Olyan mértékűre rúgott a kapzsiság, hogy bizonyos hagyma fajták 1637 elején egy szakképzett kézműves 10–14 éves keresetének megfelelő összegért cseréltek gazdát.Mindezek mellett vírusként még a tőzsdére is átterjedt a tulipánláz, mivel a hagymákkal való határidős kereskedést bevezették az Amszerdami börzére.Innentől kezdve a kereskedők már nem foglalkoztak a tulipán szépségével, hanem határidős-spekulatív ügyleteket kötöttek a hagyma árfolyam változására.Végül pedig, ahogy lenni szokott olyan mértékű áremelkedés alakult ki a tulipánhagyma körül, hogy már szinte nem volt keresleti oldal, hanem az irreálisra szökött árfolyam miatt túlkínálat alakult ki, ami elhozta a teljes összeomlást. Ezután a holland gazdaság kb 5 évig nyögte az ostobaság árát. 

A Déli-tengeri Buborék 
A 18. század elején nem is egy, hanem egyszerre két tőzsdekrach is padlóra kényszerítette a világgazdaságot.Az egyik a Déltengeri, a másik a Mississippi buborék volt.A Dél-tengeri   társaság 1711-ben alakult meg királyi felhatalmazással.Hasonló elven működött , mint a Brit Kelet-Indiai Társaság, vagyis a fő feladatuk a dél-amerikai gyarmatokkal való kereskedelem lebonyolítása.Mivel ezek a gyarmatok főleg spanyol fennhatóság alatt álltak, így a társaság tevékenysége az Afrika és Dél-Amerika közötti rabszolgaexportra fókuszált.Ráadásul ezeknél a gyarmatoknál a birodalomépítés elmaradt, amiben a Dél-tengeri társaság hatalmas üzletet látott.Egyrészt a kereskedelmi oldalról, másrészt pedig birodalom-építési oldalról.Ehhez viszont jelentős tőkére volt szüksége, végül lehetőséget kapott, hogy államadósságát finanszírozza, méghozzá kedvező, 6%-os kamat mellett.Ez az elképzelés a kereskedelemből és a gyarmatokból várható profit reményében gyümölcsöző befektetésnek tűnt.Rengetegen láttak fantáziát az üzletben, a vállalat részvényei is jól alakultak, 1720 januárjában a papírok árfolyama 120 font körül járt.A befektetők egyből ráugrottak az üzletre, jelentősen felhajtva ezzel az árfolyamot. A mánia végül kezdett egyre jobban elhatalmasodni, a részvényeket fél évvel később 1000 font körül jegyezték, ami a buborék csúcspontja is volt egyben és ami alig néhány nap alatt össze is omlott, 1000 fontról egészen 150 fontra. Isaac Newton is részt vett ebben az őrületben és hatalmasat bukott rajta, majd ezután megjegyezte: „A csillagok mozgását ki tudom számolni, de az emberi őrültséget nem”.

A Missisippi buborék 
A Dél-tengeri buborékkal szinte egy időben alakult ki Franciaországban. Az 1715-ben meghalt XIV. Lajos király után üres kincstárak és óriási államadósság maradt, elindulva ezzel a gazdaság lejtőn.A problémák megoldására John Law, aki közismerten szerencsejáték és spekulációból szerezte a vagyonát, egy bankjegy-kibocsátási joggal felruházott állami bank alapítását javasolta.Habár ezt az ötletét elsőre nem tudta megvalósítani, végül egy részvénytársasági formában működő magánbankot alapítottak neki, ami 1716 májusában kezdte meg tevékenységét.Kezdetben nagyon jól működő Bank volt, kölcsönöket adott, bevezette a papírpénzt és az államadósság fejében az összes louisiana-i kereskedelmet egy Mississippi Társaság névre hallgató állami monopóliumra bízta. A Mississippi Társaság a részvény kibocsátásaiból befolyó pénzből refinanszírozta a francia államadósságot.A Missisipi társaság részvényeinek árfolyama gyakorlatilag ugyanazt a pályát járt be, mint a Dél-tengeri társaságé, a fellendüléstől, egészen az összeomlásig.1720 őszére a bankjegyek inflációs papírpénzzé váltak. Minden áru ára emelkedett, Párizsban nem volt elegendő élelmiszer, ami hatalmas problémákat gerjesztett.Law el kellett, hogy meneküljön Velencébe, ahol szerencsejátékosként elszegényedve hallt meg.

Vasútépítési láz
A XIX. század háborúi hatalmas élelmiszer-keresletet eredményeztek az egész világon.Rengeteg üres föld állt parlagon az Egyesült Államokban, ráadásul a szállítás költségei is jelentősek voltak akkoriban.Ezt a problémát oldotta meg egy csapásra a vasút feltalálása.A polgárháborút követően pár év alatt 20.000 kilóméter sínt fektettek le országszerte, majd ezután olcsó gabonával árasztották el európát.A hatalmas lehetőséget látva, ismét kezdetét vette egy mánia, Amerikában mindenki be akart fektetni a vasútba, az üzlet dübörgött, a tőzsdén elszálltak az árfolyamok.Mindezek ellenére nem állt rendelkezésre elegendő mennyiségű pénz, amivel finanszírozni tudták volna az építkezéseket.Majd jött a fordulópont, 1873. szeptember 18.-án, kifogyva a finanszírozásból, csődöt jelentett Jay Cooke philadelphiai bankháza.A vasúti papírok vezetésével az egész tőzsde összeomlott,  két év alatt csaknem 18.000 vállalat ment tönkre. 

Flordai Ingatlan Őrület
A Florida ingatlan buborék kialakulása az 1920-as évek elején kezdődött.Ebben az időben a floridai állam viszonylag néptelen volt, nagy részét pedig fejletlen mocsaras terület borította.Ebben látta meg a nagy lehetőséget több ügyes vállalkozó között Carl G. Fisher, aki egy Times Square-i fénytáblán úgy hirdetett, hogy „Miamiban mindig június van”. Ezzel elindult az ingatlanépítési boom és néhány év alatt városok nőttek ki a Floridai mocsárból.1924-re a sajtóban már kritizáló cikkek kezdtek megjelenni az ingatlanárak irreális szárnyalásából.Az i-re a pontot 1925 január 10.-én a Miami Öbölben zátonyra futott az úszó hotellé alakított 240 lábas Prinz Valdemar, hetekre fogadóképtelenné téve a kikötőt.Ezután a Miami Ingatlan őrület elkezdett alábbhagyni.A floridai ingatlanárak a következő években zuhanásnak indultak és több mint 90 százalékkal estek vissza a csúcstól a mélypontig.

A 4 Kistigris tündöklése majd bukása 
A kilencvenes évektől kezdve a világ csodálkozva követte először Japán, majd a fejlődő délkelet-ázsii országok (Tajvan, Szingapúr, Hongkong, Dél-Korea) elképesztő gazdasági növekedését.A főleg az autógyártás területén és az elektronikában érdekelt államok évről évre hatalamas növekedést és nyereséget termeltek.Ez persze a részvényárfolyamukon is meglátszott, ami ismét sokakat szippantott magába.A GDP növekedés közel 10% körül alakult/év.Ennek a hirtelen optimizmusnak lettek rengtegen áldozatai 1997-ben.Amikor a Princeton Egyetem professzora, Paul Krugman közzétett egy tanulmányt, amelyben megkérdőjelezte ezen országok gazdasági növekedését, azonnal megkezdődött a tőkekiáramlás a térségből és a kistigrisek valutái is hatalmasat veszítettek értékükből. Október 23-án összeomlott a világ harmadik legnagyobb részvénypiaca, a hongkongi tőzsde, aminek hatására az egész világon mélyrepülésbe kezdtek a részvénypiacok. A nemzetközi valutaalap (IMF) végül csak alapvető pénzügyi reformok bevezetéséért és szigorú megszorításokért cserében volt hajlandó mentőövet dobni Délkelet-Ázsiának. A válságot a legnagyobb mértékben a kommunizmusból éppen csak kilábaló orosz gazdaság sínylette meg, amelyet a teljes összeomlástól az olajárak későbbi rendkívüli növekedése mentett meg. 

Az 1929-es tőzsdei összeomlás
Az Egyesül Államok a gazdasági téren roppant megerősödve került ki Európától eltérően az első világháborúból.Hatalmas összeget helyezett ki hitelre.Ez azonban olyan optimizmusba torkollott, melynek eredményeként az emberek a kapzsiságtól vezérelve őrült módjára elkezdte tőzsdézni.Szinte boldog boldtalan részvényekbe fektetett, sem minthogy az alacsony kamatok mellett a bankban tartsák a pénzüket.Olyan szintre emelkedett a mánia, hogy már hiteleket is felvettek részvényvásárlásra.Majd 1929. október 24.-én csütörtökön a New Yorki tőzsde teljesen összeomlott.Az ezt követő időszakban a gazdaságon hiperinfláció és óriási munkanélküliség lett úrrá, aminek súlyos politikai következményei lettek. 

Tőzsde BLOG - Hírek Sztorik Érdekességek a Tőzsde világából ► Olvass Bele ►► https://etradergo.hu/blog/ ◄◄