Kína gazdaságáról tudni kell, hogy bár hatalmas méretű mégsem egy fejlett kommunista diktatúra. Ebből az következik, hogy a pénzügyi szektor jelentős része állami tulajdonban van, vagyis a legnagyobb bankok az állam kezében összpontosulnak. A szabályozások szigorúak, mind a befektetések, mind a hitelezés terén, ráadásul az ország alacsony relatív fejletlenségéből adódóan nem igazán fejlett a pénzügyi szektoruk.

A vagyonosabb réteg pedig szeretne befektetni vagy újabb forrásokhoz, hitelekhez jutni, amit a hivatalos bankrendszer keretein belül nem nagyon, vagy csak szigorú feltételek mellett tud megtenni. Ezekre az igényekre alapozva alakultak meg az árnyékbankok, amelyek a hivatalos banki kereteken kívül működnek, megkerülve a szigorú pénzügyi szabályozásokat sokszor *átláthatatlan befektetéseket és hiteleket kínálva.(*Hasonló a 2008-as válság előtt az értékpapírokba csomagolt hitelekhez.)

Kínában az árnyékbankrendszer hitelportfóliója megközelíti a GDP 80 százalékát! Az azért nem kevés...

Az árnyékbankrendszert használó befektetők, vagy hitelvevők nem igazán aggódnak a rendszer átláthatatlansága és jelentős kockázata miatt. Úgy gondolják, hogy a kínai kormány úgysem hagyná bedőlni ezeket az „árnyékbankokat” , vagy ha mégis akkor biztos kártalanítanák őket.

Egy biztos nem kis lufi fújódott az elmúlt 10 évben, az a kérdés, hogy vajon kidurran-e, vagy aggodalomra nincs ok

forrás: index