Nincs még egy olyan tőzsdei kifejezés, amihez ennyi negatív előfeltételezés tapadt volna. Több európai tőzsde betiltotta, néhány pedig megtűri. Pedig a short ügylet szándéka önmagában nem emberi gonoszság, sőt, valójában mindenki, aki a tőzsdén vásárolni szeretne, az a shortra számít.

Bizonyára hallottad már azt a mondatot, hogy spekulánsok megshortolták egy-egy ország nemzeti valutáját, illetve egy-egy nagyobb vállalat részvényeit, óriási gazdasági károkat okozva ezzel. Valószínűleg ezek a negatív előjelű hírek okozzák azt, hogy a short ügyletek visszás cselekedetként rögzültek a köztudatban.

Shortolás, azaz rövidre eladás

Pedig a shortolás mindössze annyit jelent, hogy a befektető árfolyamesésre számít. Ez pedig önmagában még nem lenne baj. Hiszen minden tőzsdei vásárló szeretne olcsón vásárolni, majd ezt követően drágán eladni, ebből pedig nyereséget realizálni. Akkor mi a probléma?

A gondok ott kezdődnek, ha a short ügyletet nem, vagy nem feltétlenül nyereség realizálásra használják fel. Bizonytalan piaci hangulatban ugyanis a shortolás megállíthatatlan zuhanáshoz vezethet, ezzel pedig végeláthatatlan gazdasági károkat lehet okozni. Ha pedig valaki arra játszik, hogy például egy nemzet valutájának árfolyamát a mélybe taszítsa, azt biztosan nem a tisztességes szándék vezérli.

De nézzünk egy hazai példát. Emlékezetes, hogy 2008. október 9-én az OTP részvényei 22 százalékot estek egy a tőzsdei kereskedési nap végén érkezett megbízás miatt. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete spekulációt sejtett a háttérben, és vizsgálatot indított az ügyben. Az eljárás során kiderült, hogy nem sokkal zárás előtt több mint háromszázezer részvény került a piacra eladási opcióval, ami a mélybe taszította az árfolyamot. A nyomozás az üzletkötő telefonbeszélgetéseit visszahallgatva rámutatott, hogy az OTP részvényeket kifejezetten shortolási szándékkal zúdították a piacra.

De miért éri meg alacsony áron a piacra dobni több százezer részvényt? Nézzünk egy nagyon egyszerű példát. Tegyük, fel, hogy arra számítasz, hogy XY részvény árfolyama esni fog. Kölcsönkérsz egy XY részvényt, és garanciát vállalsz rá, hogy egy hét múlva visszaadod azt a részvényt, mondjuk 1 Forint kölcsönzési díj mellett. A tőzsdén értékesíted a papírt, majd az árfolyamesés következtében alacsony áron visszavásárlod. A részvényt visszaadod, a kölcsönzési díjat kifizeted, a nyereséget pedig zsebre rakod. Hol itt a gond?

Ha mindezt több százezer részvénnyel teszed meg, az már elég ahhoz, hogy pánikhangulatot ébresszen a piacon, és mindenki tömeges eladásba kezdjen, így a mélybe taszítva XY részvény árfolyamát.